Jelenlétére nádasoknál a nád szálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízből való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat
vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók.

Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik.

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába,stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó,stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány. 55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvező feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter.



Ponty horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, bojlizás. 
 A pontyok étvágyára hato környezeti tényezök

1.Idöjárási frontok.

2.Évszak,napszak,a napalok és az éjszakák hosza.

3.Napfény,az átvilágitot(fortikus) vizréteg vastagsága,vagyis az átlátszoság

4.A napi höingás, a viz hömérséklete,továbá a különbözö hötartalmu izrétegek vastagsága.

5.Széljárás,uralkodo szélirány,széleröség

6.Légnyomás

7.Holdjárás

8.Az áradás és az apadás gyakorisága,idötartalma

9.Asodrás erösége

10.Aviz oldott oxigéntartalma

11. a vizben felhlmozodo szerves anyag mennyisége